Edward: You didn't answer my question.
Ááááá, oolyan hülyeségeket álmodok.
Tegnap valami táborban voltunk Tamarával, mármint álmomban. Olyan fura hely volt. Mint valami korház… Hülye, fehér ágyak egymás hegyén-hátán. És nem, nem emeletes ágyak, csak úgy egymásra hányva egy türkiz fal mellett… És mindez a szabadba. Nem voltak szobák, csak ágyak és egy luxus-medence. Abban fürdött mindenki. És az mellett sorakoztak az ágyak. A medence volt az egyetlen túlélőforrás.. xD Én s Tamara két román csajjal jól összebarátkoztunk. Folyton velük hülyéskedtünk a medencében. Az egyik ‘valós’ csaj volt, azzal mentünk román olimpiászra, de a másikat nem ismertem.
Aztán valamelyik nap átkeltünk valamien kapun. Egy ilyen tévészerűség volt beépítve a falba, és úgy csillogott. Látszott valami benne, de nem tisztán. Kb. olyan volt, mint HP-be a merengő. Én s Tamara beleléptünk, és az Északi-Sarkon találtuk magunkat pár ember társaságában, akik valami küldetést kellett teljesítsenek. Mentünk utánuk, de minket senki nem látott.
Aztán valahogy visszakerültünk, de a tábornak vége volt. Még egyet fürödtünk, elköszöntünk a két csajtól és indultunk haza. Én szidtam magam, hogy miért nem kértem el valamelyikük e-mail címét vagy Yahoo! ID-jét, de kis idő múlva megint találkoztunk. És megint elfelejtettem. Aztán megint találkoztunk, egy medencébe xD, és akkor elkértem, felírtam a karomra. S akkor eszembe jutott, hogy dehát nekem az egyiknek megvan az ID-je (mert tényleg meg van), és ő azt adta meg, amelyiket nem szokta használni (mert tényleg van egy olyan ID-je is, amit nem használ). S akkor többre nem emlékszem. xD
Ma pedig… az első foszlány, hogy apám felköltött.Álmomban. S tesómat is. Valahova elindultunk autóval, de nem a sajátunkkal, hanem valami olyan katonasági AROval. Olyan borús idő volt… Anyámék összevesztek az autóban, és apám dühös lett… És ő vezetett. Jött egy nagyon, nagyon éles kanyar, és apám nagyon gyorsan hajtott… Mire ráeszméltem volna, hogy mit csinál, és rákiáltottam volna, ő felhajtott a kanyaron túl a füves részre, ott behúzta a kézi féket és mi repültünk… A füves résznek vége volt. Alattunk már csak kb. 100 m-el volt talaj, de senki meg nem nyikkant. Repültünk, mint egy lassú felvételen, aztán hirtelen a levegőből kezdődött egy sín. Nem olyan normális sín volt az, deszkák nem voltak rajta, és még csak nem is egyenes ment, hanem hullámosan. Azt elértük, és nagy nehezen átbucskáztunk rajta, míg megint fűre értünk. Néhány méterrel odébb aszfalt kezdődött, ott vagy négy kocsi várakozott és egy mentőautó. Mi viszont nem álltunk meg, hanem lementünk egy lejtőn, a nagy sebességtől a következő dombra is feljutottunk, majd onnan lebukfencezett az autónk.
Ugye, milyen szépeket álmodok? ;)
Imperius hatást alatt állok? Nem, csak Harry Potter-hatás alatt. Még mindig. Péntek éjjel befejeztem az ötöst, és elég szar volt úgy nekikezdeni a hatosnak, hogy tudom, ki a Félvér Herceg. Igen, véletlenül sajnos megtudtam… Az este megnéztem a Tűz Serlegét, mert csak az volt meg CD-n a számítógép pedig foglalt volt. A végét megbőgettem. Gondolkodtam azon a kérdésen, ami egy tesztben állt, hogy hogyha lehetne, kit hoznék vissza a halálból (HP-be). Nem jutottam a végéig ugyebár, de tudom, hogy Fred is meghal majd. Nos, nemtudom, hogy őt, vagy Cedricet hoznám vissza… Bizonyára Fredet, mert ő többet szerepelt, éés olyan adorable, de Cedric is annyira… áhh.. Szóval nemtudomna. Mindegy.
Még egy filmet megnéztem (Because I said so) és azon is bőgtem egyet. xD Jó volt nyugodtan bőgni egy filmen, úgy, hogy senki nem zavar meg.
Volt egy rész, ahol gyenge pontomra tapintottak. Emlékekre. (Áááá olyan hülye csöpögős izé vagyok, ugye milyen idegesitő?)
Utálom a hülye memóriámat. Semmi hasznosat nem tud megőrizni. Csak hülye, fájó emlékeket.
