Kkiwi’s Lullaby

Na!! Hát tudtam, hogy ez lesz, de mostmár igenis akarok Amerikában élni. Szerelmes lettem egy Ambler nevezetű városkába. Annyira édeske, zöld, és kicsi és szép házak és keskeny utcák és kedves emberek és szomszédok és ááááá epedezem…
Voltam kint, de nem a szokásos bandával, hanem Timiékkel (egy évvel nagyobb, és más suliba jár, ezért ritkán találkozunk, de azért egyik legjobb barátnőm), és őszintén szólva legalább annyira jól telt, mint a saját bandámmal. Rengeteget röhögtük, a fülem hazáig a szájamig ért. Vagy fordítva. Midegy. Aztán ittho összevesztem ayámmal és emmegy az NNNNN betűm. Haha, csak említeni kell. llleee. Azta, most meg a ém nemmegy. Na jó. Ezt már említéssel sem lehet ráírni. Hátjó. BBBBB BBB. NA!
Jóna, többet nem idiótáskodok. xD Na szóval énekeltünk, teáztunk, röhögtünk, sulirólbeszéltünk, bár ott cseppet vissza kellett húzódjak, mert a többiek mind ugyanabból a suliból vannak, és egyedül én vagyok a Petőfiből, míg ők a Kantából (különben Nagy Mózes, de mindenki így nevezi).Ettől függetlenül tényleg nagyon jól telt.
Kéne egy jó Amerikás kép. Jaa és már az se normális, hogy így változik a véleményem folyton. Mindenről. Egyik percben utálom, másikban bálványozom. Le kéne erről szokni. xD
Erről-ről jut eszembe Errol, Ron baglya, és hogy filmet kéne nézzek, mégpedig a hármas HPt.
Meg fogok halni.